Azelefántcsonttorony

打印 下载

Fehéren, ott állt mindig a messzi égen,
Réges-régen elfelejtett mesterek élete volt.
Ebben a végtelenben, kékre égve, csont fehéren,
Fantázia utolsó reménye volt.
Az elefántok szívét te nekem ígérted,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
Az elefántcsontok tornya megint fehér lesz,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
De addig, csak kérlek ülj mellém.
Feketén ragyog a szíved, szénné égett szerelme néked
Elmeséli egyetlen történetét.
Elrepülsz, hogy megmentsd világát.
Szeretnéd, hogy őt is meglátnád
És örök meséket fonnak a tűzből újjaid a víz alatt.
Az elefántok szívét te nekem ígérted,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
Az elefántcsontok tornya megint fehér lesz,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
De addig, csak kérlek ülj mellém.
Az elefántok szívét te nekem ígérted,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
Az elefántcsontok tornya megint fehér lesz,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
Az elefántok szívét te nekem ígérted,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
Az elefántcsontok tornya megint fehér lesz,
Holnap úgy is újraéled a születés reggelén.
De addig, csak kérlek ülj mellém.
De addig, csak kérlek ülj mellém.